Egyszer csak benyitott egy ember és tájékoztatott, hogy már csak félóra van műsorkezdésig, ezért Donna el is búcsúzott. Az élet beindult a folyosókon. Ide-oda rohangáltak az emberek. A mellettem lévő öltözőben volt a Boyfriend fiú banda, úgy döntöttem, hogy benézek hozzájuk egy kicsit. Mikor bekukucskáltam az ajtón csak az ikreket és Jeongmint láttam. Jeongmin az egyik ikerrel, Youngminnel beszélgetett a sminkasztalnak dőlve, Kwangmin pedig a kanapén ült, zenét hallgatott és közben valamit tátogott. Valószínűleg gyakorolta a szövegét.
-Sziasztok! -próbáltam felhívni a figyelmüket arra, hogy egyel többen vannak a helyiségben.
Youngmin ott termett előttem és egy ezer wattos vigyort villantott rám. Beinvitált és leültünk beszélgetni. Meglepetésemre Kwangmin kivette a fülhallgatóját, s csatlakozott hozzánk. Jókat nevettünk és megígértük, hogy drukkolni fogunk a másiknak. Közben szépen lassan visszaszivárgott a többi tag. Egészen megkedveltem ezt hat fiút. Mivel ők kezdtek, így pár perccel a show előtt felsorakoztak és elindultak a színpad felé. Visszamentem az öltözőmbe; pár reklám, s fellépő után eljött az én időm. Felrakták rám a fejmikrofont, aztán bedugtam a fülembe a fülmonitort. Megropogtattam a nyakam, vettem egy mély levegőt, majd felsétáltam a színpadra. A háttértáncosok beálltak a kellő pózba és én is felvettem a kezdőpózomat. A zene beindult és a táncosok mozogni kezdtek, én pedig kieresztettem a hangomat.
http://youtu.be/0Ds3SWspSHY
A zene tetőpontjánál eldobtam a fullcap-em a közönség felé, mire hatalmas őrjöngés tőrt ki. A szám végén meghajoltam és mosolyogva integettem a fanoknak. Én voltam aznap az utolsó fellépő, így miután én végeztem feljött a többi előadó és az MC-k a színpadra. Youngmin odaállt mellém és rám mosolygott. A többi Boyfriend tag pedig mögöttem sorakozott fel. A másik oldalamon az Infinite-s fiúk várakoztak. Beálltak elénk a műsorvezetők és beszélgetni kezdtek. Már mindenki az ujját tördelte, de a négy műsorvezető tovább húzta az agyunkat. Aztán végül..
-És a mai Music Bank nyertese....
Youngminnel megszorítottuk egymás kezét, a másik kezemmel Minwoo vállamon lévő kezét szorongattam. Istenem.. Mond már ki!
-A Boyfriend!
A fiúk ugrálni kezdtek örömükben, összeölelkeztek és úgy próbálták visszatartani a könnyeiket. Én lassan odébb araszoltam és őszinte gratulálás képen tapsolni kezdtem. Donghyun kezébe nyomták a díjat, és odatartották elé a mikrofont, hogy köszönő beszédet mondjon a banda nevében, majd elköszöntek az MC-k a nézőktől. Bekapcsolták az I Yah-t és a színpadon még pár percig eltáncolgattunk a fiúkkal. Megpróbáltak pár lépést megtanítani belőle. Aztán lenyomták a zenét és a show véget ért. Mindenki lesétált a színpadról, be az öltözőjébe, ahol átvedlettek hétköznapi ruhájukba. Már éppen egyedül pakolásztam a cuccaimat, hogy elindulhassak haza, amikor Kwangmin kukucskált be az ajtón, mögötte a többiekkel.
-Figyelj noona.. ünnepelünk egy kicsit az Eden klubban és úgy gondoltuk, hogy velünk jöhetnél. Mit szólsz?
-Srácok, fáradt vagyok és holnap is lesz nap.
-Értjük.... -biggyesztették le a szájukat.
Már majdnem becsukták az ajtót, de utánuk kiáltottam. Azt hiszem ezt még megbánom... Megadóan magam elé emeltem a kezeimet.
-Jól van, elmegyek. De csak akkor, ha vihetek pár embert.
Amikor meghallották a válaszom rögtön fel felé kezdett kunkorodni a szájuk. Elmosolyodtam, mire ők csak meghajoltak és elmentek. Még hallottam, ahogy örömükben kiáltoznak pár sort a folyosón, amit megmosolyogtam, majd elindultam hazafelé, hogy átöltözzek. Útközben felhívtam Keiko-t, hogy jöjjön el ő is. Otthon gyorsan a szekrényemhez rohantam és elkezdtem benne valami értelmes ruhát keresni a bulira. Egyszer csak kezek öleltek át hátulról. Mikor hátrapillantottam egy barna szempárral találkoztam, aminek tulajdonosa Junho volt. Csücsörített egy sort, ezért adtam a szájára egy puszit, majd tovább keresgéltem.
-Hova készülsz?
-Az Eden klubba. -válaszoltam tömören, miközben továbbra is a szekrényemet bújtam.
-És minek?
Ekkor már szembe fordultam vele. -Ünneplünk a Boyfriend-es fiúkkal. Nem jössz? -néztem rá kérlelőn kiscica szemekkel.
-De csak miattad. -nyomott egy puszit a homlokomra, én pedig ajkaira tapadtam.
Miután elváltunk egymástól ő is készülődni kezdett. Végül megállapodtam egy fekete, hosszú ujjú, tapadós, mini ruhánál; meg egy szegecses magassarkúnál, ami vörös volt; pont, mint az ajkaim. Kiengedtem befont hajam, aztán felkötöttem lófarokba. Junho felturbózta a haját, gyorsan lealapozta magát; aztán magára öltött egy fekete csőfarmert, egy sötétkék pólót, egy fekete, kikövezett mellényt, és egy sötétkék DC-s cipőt.
Mikor odaértünk Junho elintézett egy telefont, míg én bementem és köszöntem a fiúknak, majd ő is odajött a kis társasághoz. A mi kis csapatunk a VIP részlegben volt, így a fanok nem tudtak megtámadni minket. Váratlanul felbukkantak Nichkhun-ék így még jobb lett a hangulatom. Viszont, aminek nem örültem, az az volt, hogy Chansungot is magukkal hozták.
-Ő mit keres itt? -vontam kérdőre Taecyeont. -Vagy tudod mit, nem is érdekel. -rántottam meg a vállam.
Megfogtam Junho karját és magammal ráncigáltam a táncparkettre. Zavart Chansung szúrós tekintete, így megpróbáltam minél közömbösebb lenni vele, és megpróbáltam levegőnek nézni. A többiek leültek egy asztalhoz, de nem sokkal később követték a példánkat, és ők is táncolni kezdtek, kivéve egy személyt.
-És a mai Music Bank nyertese....
Youngminnel megszorítottuk egymás kezét, a másik kezemmel Minwoo vállamon lévő kezét szorongattam. Istenem.. Mond már ki!
-A Boyfriend!
A fiúk ugrálni kezdtek örömükben, összeölelkeztek és úgy próbálták visszatartani a könnyeiket. Én lassan odébb araszoltam és őszinte gratulálás képen tapsolni kezdtem. Donghyun kezébe nyomták a díjat, és odatartották elé a mikrofont, hogy köszönő beszédet mondjon a banda nevében, majd elköszöntek az MC-k a nézőktől. Bekapcsolták az I Yah-t és a színpadon még pár percig eltáncolgattunk a fiúkkal. Megpróbáltak pár lépést megtanítani belőle. Aztán lenyomták a zenét és a show véget ért. Mindenki lesétált a színpadról, be az öltözőjébe, ahol átvedlettek hétköznapi ruhájukba. Már éppen egyedül pakolásztam a cuccaimat, hogy elindulhassak haza, amikor Kwangmin kukucskált be az ajtón, mögötte a többiekkel.
-Srácok, fáradt vagyok és holnap is lesz nap.
-Értjük.... -biggyesztették le a szájukat.
Már majdnem becsukták az ajtót, de utánuk kiáltottam. Azt hiszem ezt még megbánom... Megadóan magam elé emeltem a kezeimet.
-Jól van, elmegyek. De csak akkor, ha vihetek pár embert.
Amikor meghallották a válaszom rögtön fel felé kezdett kunkorodni a szájuk. Elmosolyodtam, mire ők csak meghajoltak és elmentek. Még hallottam, ahogy örömükben kiáltoznak pár sort a folyosón, amit megmosolyogtam, majd elindultam hazafelé, hogy átöltözzek. Útközben felhívtam Keiko-t, hogy jöjjön el ő is. Otthon gyorsan a szekrényemhez rohantam és elkezdtem benne valami értelmes ruhát keresni a bulira. Egyszer csak kezek öleltek át hátulról. Mikor hátrapillantottam egy barna szempárral találkoztam, aminek tulajdonosa Junho volt. Csücsörített egy sort, ezért adtam a szájára egy puszit, majd tovább keresgéltem.
-Hova készülsz?
-Az Eden klubba. -válaszoltam tömören, miközben továbbra is a szekrényemet bújtam.
-És minek?
Ekkor már szembe fordultam vele. -Ünneplünk a Boyfriend-es fiúkkal. Nem jössz? -néztem rá kérlelőn kiscica szemekkel.
-De csak miattad. -nyomott egy puszit a homlokomra, én pedig ajkaira tapadtam.
Miután elváltunk egymástól ő is készülődni kezdett. Végül megállapodtam egy fekete, hosszú ujjú, tapadós, mini ruhánál; meg egy szegecses magassarkúnál, ami vörös volt; pont, mint az ajkaim. Kiengedtem befont hajam, aztán felkötöttem lófarokba. Junho felturbózta a haját, gyorsan lealapozta magát; aztán magára öltött egy fekete csőfarmert, egy sötétkék pólót, egy fekete, kikövezett mellényt, és egy sötétkék DC-s cipőt.
Mikor odaértünk Junho elintézett egy telefont, míg én bementem és köszöntem a fiúknak, majd ő is odajött a kis társasághoz. A mi kis csapatunk a VIP részlegben volt, így a fanok nem tudtak megtámadni minket. Váratlanul felbukkantak Nichkhun-ék így még jobb lett a hangulatom. Viszont, aminek nem örültem, az az volt, hogy Chansungot is magukkal hozták.
-Ő mit keres itt? -vontam kérdőre Taecyeont. -Vagy tudod mit, nem is érdekel. -rántottam meg a vállam.
Megfogtam Junho karját és magammal ráncigáltam a táncparkettre. Zavart Chansung szúrós tekintete, így megpróbáltam minél közömbösebb lenni vele, és megpróbáltam levegőnek nézni. A többiek leültek egy asztalhoz, de nem sokkal később követték a példánkat, és ők is táncolni kezdtek, kivéve egy személyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése